Magyar Péterék svájci bicska kérdőívet csináltak, csak éppen arra nem jó, amire szánták

Egy országos lefedettségű adatbázist szerettek volna, benne névvel, címmel és telefonszámmal, hogy pl. ki akar háborúzni Ukrajnáért és ki nem.

A magyar tudományos portál problémásnak találja, hogy a gazdagok és a diplomások jellemzően saját köreikből házasodnak.
„Ami a házasságkötéseket illeti, Magyarország egyre jobban hasonlít a 19. századi Angliára” – közli már cikke címében a magát tudományosnak nevező Qubit portál szerzője, Szabó Attila.
A cikk elején megállapítják: az utolsó elérhető adatok szerint
az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb az egy főre eső házasságok száma.
Nálunk ezer emberre 7,4 házasság jut, míg az EU átlaga 3,9.
A Qubit hozzáteszi: nem volt ez mindig így, 2011-ben, a Fidesz házassághoz kötött családpolitikai intézkedései előtt Magyarországon még csak 3,6 volt ez az arányszám.
„És bár egyes kutatások szerint a házasságban élők boldogabbak és több pénzt keresnek, mint a többiek, a nyugati társadalmakban, így nálunk is jellemző a házasság intézményének rendiesedése: a gazdagok jellemzően gazdagokkal, a diplomások diplomások diplomásokkal házasodnak, ami kifejezetten negatív hatással van a társadalmi mobilitásra, vagyis arra, hogy mennyi átjárás van az egyes csoportok, osztályok, rétegek között” – érvel a Qubit szerzője.
Ugyanakkor azt is kifejti a szerző: a lényeg talán Magyarországon is igaz,
összességében jobban jár az, aki valóban elkötelezi magát egy életre.
A Qubit cikkében aztán arról esik szó: a biológus-antropológus Helen Fisher arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-ban a házasságok egyre szűkebb körben köttetnek. A Bergeni Egyetem közgazdász adjunktusa, Marc Goñi szerint a házassági piac ma egyre inkább a 19. századi Anglia viszonyaihoz kezd hasonlítani: ahogyan az akkori arisztokrácia saját magát erősítette meg a házasságokkal, ma is a hasonló pozíciókban lévők kötnek házasságot – idézi a portál a közgazdászt, akinek a párja egyébként szintén a közgazdaságtan doktora.
A cikkben idézik Erát Dávid, a Pécsi Tudományegyetem szociológusának Társadalmi Riportban megjelent írását, ami arra világít rá:
Magyarországon 1980-hoz képest 2016-ra nőtt az azonos végzettségi kategóriából párt választók aránya;
egyre több az alacsony (általános iskolai vagy annál alacsonyabb) végzettségű személyből álló pár; valamint rohamos számbeli növekedést mutatnak a két diplomásból álló kapcsolatok.
Erát és munkatársai egy másik kutatásukban arra jutottak, hogy „a társadalmi csoportok közötti távolságok egyre élesebbek lesznek, mely a hierarchia tetején az erőforrások koncentrációját, alján pedig azok hiányának állandósulását implikálja, növelve a társadalomban uralkodó anyagi egyenlőtlenségek mértékét.” A szociológus szerint a jelenlegi eredményeik alapján az látható, hogy
a szocialista időszak „gyakran morálisan kétséges, de mobilitást elősegítő döntései idején”
nőtt a mobilitás és a heterogámia is.
Ahogy viszont haladtunk előre az átmenet és a piacgazdasági berendezkedés felé, a társadalom elkezdett bezáródni – áll a Qubit cikkében.
Nyitókép: Shutterstock